Számos tévhit övezi a bizalmi vagyonkezelést – nem véletlenül. A bizalmi vagyonkezelést néhány éve vezette be a jogalkotó a Polgári Törvénykönyvünkbe, emiatt még nem igazán terjedt el a köztudatban. Ebben a blogbejegyzésben feltárjuk és cáfoljuk a bizalmi vagyonkezelést érintő leggyakoribb tévhiteket, és összefoglaljuk a legfontosabb tényeket.

 

  1. A bizalmi vagyonkezelést illegális vagyonelrejtés miatt használják

 

Tévhit.

Ez a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggésben legtöbbször hangoztatott tévhit. A valóság ezzel szemben az, hogy illegálisan szerzett vagyonok elrejtésére a vagyonkezelésbe adás nem kifejezetten alkalmas. Ennek elég egyszerű oka van.

 

Ahogy vannak üzletemberek, akik gazdagabbnak szeretik láttatni magukat a valóságosnál, másoknak inkább az felel meg, ha a nyilvánosságnak nincs rálátása a vagyonukra. Fontos szem előtt tartani, hogy a mai világban igen nehéz helyzetben van, aki a hatóságok elől kívánná elrejteni a vagyonát. Egy ideje már elképzelhetetlen, hogy egy táskányi készpénzzel valaki besétáljon a bankba, ahol aztán a tisztviselő szó nélkül bankszámlára helyezi a pénzt. A pénzmosás elleni összehangolt, nemzetközi fellépés és a különböző államok hatóságai közötti rendszeres információcsere rendkívül beszűkítette a bűncselekményből származó javak elhelyezését a bankrendszerben.

 

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan jogviszony, ami mozzanatról mozzanatra külső szereplők – hatóságok és bankok – tekintete előtt zajlik, akik az esetleges rendőrségi, ügyészségi megkereséseket értelemszerűen teljesítik. Más szóval, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon eltűnhet ugyan más magánemberek elől, de a hatóságok elől aligha.

 

  1. Számos előnye van a bizalmi vagyonkezelésnek

 

Tény.

A bizalmi vagyonkezelés egyik legfontosabb előnye az örökléstervezés és a családi cégek generációváltásának biztosítása. Ezáltal a jogintézmény valós alternatívája a végrendelkezésnek, sőt, a végrendeletnél jóval sokoldalúbban alkalmazható, rugalmas eszközt ad a családfő kezébe. A bizalmi vagyonkezelés arra is lehetőséget ad, hogy a vagyonrendelő (családfő) fokozatosan lépjen vissza a cégei irányításától, és a kijelölt örökösök rendezetten, még a vagyonrendelő életében elkezdjék átvenni azok irányítását.

 

A másik hangsúlyos előny, az az adótervezés és adóoptimalizálás. Olyan cégek esetében érdemes bizalmi vagyonkezelés választani, amiket exit-re építenek vagy amelyek belátható időn belül felvásárlási célpontok lehetnek. Ilyen esetekben a vagyonkezelés körültekintő felépítésével jelentős adóelőnyöket lehet kiaknázni.

 

A bizalmi vagyonkezelés betölthet vagyonvédelmi funkciókat is, mivel célja lehet egy kockázatosabb befektetés előtt a magánvagyon egy részének elkülönítése és ezáltal védelme az esetleges hitelezőkkel szemben.

 

Végül, de nem utolsósorban, a bizalmi vagyonkezeléssel valamelyest el lehet rejtőzni a nyilvánosság elől. Ez az új tényleges tulajdonosi nyilvántartás bevezetésével gyakorlatilag ellehetetlenül, de összességében elmondható, hogy a bizalmi vagyonkezelés lehetőség ad a vagyontól történő eltávolodásra.

 

  1. A bizalmi vagyonkezelés csak a szupergazdagok játékszere

 

Tévhit.

Sokan, akik olvasnak a bizalmi vagyonkezelésről, és adott esetben felmérik annak potenciális előnyeit is, végül azért nem lépnek tovább, mert úgy érzik, a vagyonuk nem elegendő hozzá. A valóság azonban az, hogy nincsen jogi előírás a kötelező tőkeminimumra.

 

Természetesen létezik egy gazdasági értelemben vett minimum, ami alatt nem feltétlenül racionális döntés egy ilyen struktúra felállítása. Ez a határ mindenki esetében más és más, hiszen függ a fentebb írt céloktól is, amire a vagyonrendelő elsősorban használni akarja. Az alapításnak vannak jogi költségei, a vagyonkezelésnek pedig éves fenntartási költségei (mint a vagyonkezelő díja, a jogi és adótanácsadási költségek, a könyvelő díja, adók), ezért egyedi mérlegelés szükséges, hogy a vagyonrendelő számára az adott esetben nem feltétlenül számszerűsíthető előnyök meghaladják-e a költségeket.

 

Általánosságban véve elmondható, hogy nincs szükség milliárdos vagyonra ahhoz, hogy megérje bizalmi vagyonkezelést létrehozni. A belépési küszöb sokkal inkább a néhány százmillió forintos vagyonnál van. Mivel ebbe az összegbe nemcsak a likvid befektetések, hanem a cégvagyon is beleszámít, a kör, akinek érdemes a konstrukcióban gondolkoznia, sokkalta szélesebb, mint elsőre gondolnánk.

 

  1. A bizalmi vagyonkezelés során a családfő nem veszíti el a vagyon feletti kontrollt

 

Tény.

A bizalmi vagyonkezelés sajátossága, hogy a vagyontárgyak kikerülnek a vagyonrendelő tulajdonából, és azokon a vagyonkezelő szerez tulajdonjogot. A tulajdonjog azonban messze nem minden, a vagyonkezelő ugyanis – akár a család egy bizalmas barátjáról, akár egy professzionális szolgáltatócégről van szó – köteles a vagyont gondosan, a kedvezményezettek javára és érdekei szerint kezelni.

 

Bár a vagyonkezelési szerződés létrejötte után utasítási jogot nem gyakorolhat a családfő, a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben részletes és kötelező elvi iránymutatást kap arra, hogy a családi vagyon különféle elemeinek közép és hosszabb távon milyen sorsot szán a családfő. Egy ilyen szerződés alkalmas rá, hogy kijelölje akár igen tekintélyes és szerteágazó vagyontömegek hosszú távú, hatékony kezelésének kereteit. A vagyonkezelőt pedig a polgári jog szabályai szerinti felelősség terheli annak betartásáért.

 

Emellett a vagyonrendelő akár protektori testülettel – „vagyonfelügyelőkkel” – is ellenőriztetheti a vagyonkezelő működését.

 

Amennyiben pedig a vagyonkezelő nem a családfő által kijelölt keretek között kezeli a vagyont, vagy ha a vagyonrendelő bizalma megrendül benne, úgy egyetlen utasítással le is tudja őt váltani.

 

  1. A bizalmi vagyonkezelés örökre szól

 

Tévhit.

A magyar jogszabályok szerint a vagyonkezelési szerződést határozott vagy határozatlan időtartamra lehet létrehozni, azonban a szerződés ötven év elteltével megszűnik. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egy létrehozott vagyonkezelést fenn kellene tartani ötven évig vagy a határozott idő lejártáig. A bizalmi vagyonkezelés egyik legnagyobb előnye ugyanis pontosan az, hogy a rendszer rugalmasan alakítható és visszacsinálható, szemben egy adásvétellel vagy ajándékozással, ahol a tulajdonjog véglegesen átszáll a vevőre vagy a megajándékozottra.