Bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése előtt a pénzmosási szabályok miatt szükséges a felek (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezettek) személyazonosságát ellenőrizni, így a személyes okmányokat kötelező bemutatni az eljáró ügyvéd részére. Továbbá, a bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény előírásai alapján a vagyonkezelő magánszemély vagy a vagyonkezelő jogi személy tulajdonosának, ügyvezetőjének a 60 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványára is szükség van

A bizalmi vagyonkezelés során két típusú költség merül fel:
A) a struktúra felállításának költsége, amelybe beletartozik az adózási és jogi rendszer kialakításának díja, valamint a vagyonkezelő cég alapításának díja; és
B) a működtetési költségek, amelyek függnek attól, hogy a kezelt vagyonba milyen vagyonelemek tartoznak és hogy milyen mértékben történik aktív vagy passzív vagyonkezelés a kezelt vagyonon belül. A működtetési költségekhez tartozik a vagyonkezelőnek fizetendő díj, a könyvelési díjak, az adók, valamint az egyéb tanácsadók díjai.

A kezelt vagyon egy saját adószámmal rendelkező, beszámoló készítésére kötelezett adóalany. A kezelt vagyon társasági adót, iparűzési adót köteles fizetni. Amennyiben a kezelt vagyonból a kedvezményezettek részére kifizetés történik, úgy a tőke erejéig adómentesen történhet a kifizetés, az azt meghaladó rész pedig osztalék módjára adózik.

A kezelt vagyonba beletartozik minden olyan vagyonelem, vagyontárgy, amelyet a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe ad, és amit a vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelésbe vesz. Ez bármilyen dolog, jog, követelés lehet, kivéve, aminek megszerzését a törvény tiltja (például termőföld).

A vagyonkezelő lehet természetes vagy jogi személy (gazdasági társaság). Akár természetes személyt, akár jogi személyt szeretne választani, minden esetben javasoljuk, hogy a kiválasztottban maradéktalanul bízzon, szakmailag felkészült legyen, képes legyen komoly gazdasági döntéseket hozni és az üzleti hírnevéhez ne férjen kétség.

Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelésnek számos előnye van, így abban az esetben nem javasoljuk, ha ezek közül egyik sem releváns Önnek. Természetesen érdemes a költségeket és a felmerülő előnyöket mérlegelni. Ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy érdemes-e a bizalmi vagyonkezelés intézményét választania, javasoljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy segíthessünk a kérdései megválaszolásában.

Amennyiben a vagyonrendelő – azaz az a személy, aki bizalmi vagyonkezelésbe adta a vagyontárgyait – nem elégedett a vagyonkezelővel, leválthatja; illetve végső esetben a szerződést megszüntetheti felmondással. Ha a vagyonkezelő a megbízását szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte, és ezzel kárt okozott, köteles azt megtéríteni a vagyonrendelőnek. A kártérítés iránti igényt a vagyonrendelő a bíróságon érvényesítheti.

A szerződés megkötését követően több feladat hárul a felekre. Első lépésként kötelesek bejelenteni a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttének tényét a Magyar Nemzeti Bank felé. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásba vette a jogviszonyt, a vagyonkezelőnek be kell jelentenie az adóhatóság felé a kezelt vagyon mint önálló adóalany létrejöttét, és az ezzel kapcsolatosan szükséges adminisztrációt el kell végeznie.
További feladat, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tulajdonjogát (például kft. üzletrészét, ingatlant, tőzsdei részvényeket, bankszámlapénzt) a vagyonrendelő köteles átruházni a vagyonkezelőre. Továbbá, a felek kötelesek kérni a közhitelű nyilvántartást vezető illetékes hatóságoktól (például cégbíróság, földhivatal) a kezelt vagyonba tartozó dolgok megszerzésének bejegyzését, amennyiben a kezelt vagyon részét képezi ilyen vagyonelem.

Magyarországon nem létezik olyan, bárki számára elérhető nyilvántartás, amely a bizalmi vagyonkezelési szerződéseket (jogviszonyokat) összesíti. Amennyiben magyar gazdasági társaság kerül bizalmi vagyonkezelésbe, úgy a cégnyilvántartásban feltüntetésre kerül a vagyonkezelő mint a társaság tagja, továbbá az is, hogy ő bizalmi vagyonkezelés jogcímén szerezte meg a tagsági jogokat. Amennyiben a kezelt vagyonba közvetlenül ingatlan is tartozik, úgy az ingatlan tulajdoni lapján látható lesz a vagyonkezelő (mint az ingatlan tulajdonosa), továbbá a vagyonrendelő és a kedvezményezettek személye is.